CD info



Nincs kép! Chopin      

ÁR: 1.500 Ft
Zongoraművek
Scherzok, Noktürnök, Impromtu, Balladák, Prelűdök
Baranyay László
MZA-030


CHOPIN
piano works

1.Scherzo in B minor, op. 20
2.Scherzo in C sharp minor, op. 39
3.Nocturne in C sharp minor, op. 27 No. 1
4.Nocturne in D flat, op. 27 No. 2
5.Impromptu in A flat, op. 29
6.Impromptu in C sharp minor, op. 66 "Fantaisie-impromptu"
7.Ballad in A flat, op. 47
8.Ballad in G minor, op.23
9.Prelude in B minor, op. 28 No. 6
10.Prelude in F sharp minor, op. 28 No. 8
11.Prelude in D flat, op. 28 No. 15 "Raindrop-Prelude"
12.Prelude in F op. 28 No. 23
13.Prelude in D minor op. 28 No. 24

Baranyay László több nemzetközi zongoraverseny díjnyertese, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Fôiskola zongoratanszakának tanára. Zongorata-nulmányait kilenc évesen kezdte. 1969-ben szerezte diplomáját Ungár Imre növendékeként. 1969 és 1972 között posztgraduális tanulmányokat folytatott a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, Stanislav Neuhaus professzor vezetése alatt. Részt vett Anda Géza svájci mesterkurzusain. A legfontosabb magyarországi koncerttermek, a rádió és a tv mellett fellé-pett a legtöbb európai országban, Kubában és Indiában. Repertoárján a szólózongora-irodalom jelentôs részén kívül 39 zongoraverseny szerepel Bachtól napjainkig. Működésének fontos része a mai magyar zene, több művet írtak és ajánlottak neki. A tanítás mellett rendszeresen tart mesterkurzusokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Tanítványai számos versenyen nyertek díjakat és több országban lépnek fel sikeresen. 1992-ben működésének elismeréseként a magyar állam Liszt-díjjal tüntette ki.


László Baranyay, a laureate of a number of international piano competitions, teaches his instrument at the Liszt Ferenc Academy of Music in Budapest. He started his own piano studies at the age of nine, obtaining his diploma as the pupil of Imre Ungár in 1969, going on to postgraduate studies under Stanislav Neuhaus at the Moscow Tchaikovsky Conservatoire (until 1972). Later he attended Géza Anda?s master classes in Switzerland. He has performed on Hungarian concert platforms, radio and television, most countries in Europe, Cuba and India. His repertoire includes most of the libertarian for solo piano, as well as thirty-nine piano concertos from Bach to our own times. Contemporary Hungarian music is a special interest, a number of work having been written for him and dedicated to him. His extensive teaching activity includes master classes at home and abroad. His pupils have done well internationally, both in competitions and on the concert stage. In 1992 the Hungarian State awarded him the Liszt Prize in recognition of his work.


László Baranyay ist Preisträger mehrerer internationaler Klavierwettbewerbe, ist Professor für Klavier an der Liszt Ferenc Musikakademie in Budapest. Seine Klavierstudien begann er schon im Alter von neun Jahren. In Budapest war er Schüler von Imre Ungár und machte dort 1969 sein Konzertexamen. Anschließend erhielt er ein Stipendium zum postgradualen Studium am Moskauer Tschailkowsky Konservatorium, wo er von 1969?1972 bei Stanislaus Neuhaus studierte. Er nahm auch an der Schweizer Meisterkursen von Géza Anda teil. Er konzertiert nicht nur in Ungarn, wo er regelmäßig in allen größern Konzertsälen, sondern auch in den meisten europäischen Ländern und anderen Kontinenten, wie Amerika und Asien. Sein großes Repertoir umfaßt neben zahlreichen Solowerken für Klavier, auch 39 Klavierkonzerte von Bach bis in die Gegenwart. Die zeitgenössiche ungarische Musik interessiert ihn in besonderem Maße. Viele ungarische Komponisten der Gegenwart haben Klavierwerke für ihn komponiert. Neben seinen Konzertreisen und seiner Lehrtätigkeit hält er regelmäßig Meisterkurse in Ungarn und im Ausland ab. 1992 wurde er mit dem Franz-Liszt-Preis, der höchsten musikalischen Auszeichnung des ungarischen Staates ausgezeichnet.


A lemezen szereplő művek közül a h-moll scherzo a legkorábban komponált mű, Chopin mindössze huszonkét éves volt, mikor befejezte. A scherzo műfajához hűen triós formájú darab főrészét vad indulatoktól feszített futamok uralják, míg a trióban Chopin talán legmeghittebb ütemei szólalnak meg: a középregiszterben hallható karácsonyi lengyel ének egyenletes mozgású dallama felett kis csengetty?k orgonapontja szól. A cisz-moll scherzo tizenhét évvel kés?bb, 1837-ben keletkezett. Az izzó drámaiságú f?részek közé egy korálra épül? trió ékel?dik, és jelent?s szerepe van a m?vet lezáró, féktelen iramú, igen virtuóz kódának is.
Chopin 1836-ban komponált és Apponyi grófn?nek ajánlott op. 27-es két noktürnjében Chopin noktürnjeinek majd minden típusjegyét fellelhetjük. A cisz-moll triós formára épül, a f?rész (Larghetto) még a notürnök sorában is egyedülállóan visszafogott, bens?séges. A pianissimo szextolák fölé szinte észrevétlenül úszik be a sotto voce kromatikus dallam, amely pár ütem után lezáratlanul a semmibe vész. A középrész piú mossója hatásos ellen-pontja a f?rész hangulatának, a bal kéz izgatott triolás mozgása egyre nagyobb hullámokat kavar, mígnem egy heroikus (és Chopinnél ritkán el?fordulóan fff?val jelzett) kitörés után úgy t?nik, elcsitulnak a szenvedélyek. Ám a f?rész visszatérése el?tt még egy újabb, táncos karakter? zenei anyag is megjelenik, végül a bal kéz oktávokban játszott kadenciája vezet vissza cisz-mollba. A Desz-dúr noktürn, párjával ellentétben háromrészes dalformára épül, amelyet egy rövid kóda egészít ki. A széles ívű téma dallamát - a cisz-mollal ellentétben - nagy hangközlépések és kitárulkozó expresszivitás jellemzik, amely helyenként kifejezetten virtuóz hangszeres megoldásokkal párosul. A harmadik szakasz éneklő fortéja végül a kóda egyre csendesebb duettjében oldódik fel. Az Asz-dúr impromptu 1837-ben keletkezett. Az A-B-A-formájú mű főrészei a jobb és a bal kéz egyenletes trioláira épülnek, míg a trió egy románcra emlékeztet. Az 1834-ben komponált, igen népszerű cisz-moll impromptu csak a szerző halála után, Jules Fontana révén kapta opusz-számát és a máig ismert "Fantaisie" jelzőt. A háromtagú forma két széls? része egy gyors mozgású, felfelé törő motívumra épül, amelyhez egy középregiszterben megszólaló egyenletes mozgású, szelíd dallam csatlakozik; a özéprészben viszont egy tipikus chopini cantabile dalla-mot ismerhetünk meg.
Chopin balladái valóban rászolgálnak az epikus címre: valamennyien sokrét?en tagolt szerkezetre épülő, nagyobb lélegzetű művek, amelyek már igencsak feszegetik a romantikus karakterdarabok műfaji határait. Az 1840-41 folyamán harmadikként komponált Asz-dúr balladát (op. 47) Mickiewicz lengyel költő Undine című költeménye ihlette - Chopinnél, ellentétben Liszttel, kirívóan ritka az ennyire közvetlen indíttatású programzene. Ez a ballada talán a legártatlanabb a négy közül, a szelíden előbújó bevezetést követ?en a második téma szinte táncosan könnyű lábakkal lépked. Egy keringőszerű, virtuóz közjátékot követ?en széles ívű dallamot hallunk, majd újból visszatér a téma, s innen már megállíthatatlanul sodródik a zene a diadalmas Asz-dúr zárlatig. Az első, g-moll balladát (op. 23) Chopin 1835-ben fejezte be. Az unisono bevezetést követően táncos, szomorkás téma szólal meg; e végsőkig stilizált keringő, és a hol mélabúsan improvizatív, hol diadalmasan szárnyaló dúr téma az a két zenei anyag, amelyre a mű épül. Az er?teljes és virtuóz kóda végén Chopin két hatalmas gesztussal zárja le a művet.
Az op. 28-as huszonnégy prel?d (1839), Chopin egyik legjelen-t?sebb alkotása, egyúttal a romantikus zongorairodalom meghatározó erejű ciklusa, szigorú hangnemi építkezésével azonban egyfajta híd is a régebbi korok tradíciói és az ereje teljében lev? romantika között. A lassú h-moll prel?d dallama a cselló játékát idézi, a fisz-moll (Molto agitato) pedig talán legszívesebben a világgá szaladna. A Desz-dúr, közismert nevén ?Es?csepp? prel?döt a f?rész szomorkásan t?n?d? dallama és a középrész makacsul kopogó orgonapontja teszi felejthetetlenné. Az F-dúr prelűd pasztorál-hangulatát akár Schubert is írhatta volna, a sorozatot záró d-moll prel?d pedig Chopin talán legtragikusabb műve: a hangnemi vándorlásban néha-néha felcsillanó dúr foltok csupán még sötétebbé teszik a zaklatott kíséret felett kétségbeesetten vergődő dallamot.