CD info



Nincs kép! Schubert      

ÁR: 1.500 Ft
Esz-dúr mise
Hajnóczy - Heim - Ocsovai - Urbán - Gábor
Budapesti
Bartók Konzervatórium
Ének és Zenekar
Szabó Tibor
MZA-034


Schubert: Esz-dúr mise
Franz Schubert (1797-1828)
Messe Es-dur No. 6, für Soli, Chor und Orchester

Hajnóczy Júlia - szoprán,
Heim Mercedes - alt,
Ocsovai János - tenor,
Urbán Róbert - tenor,
Gábor Géza - basszus

BUDAPESTI BARTÓK KONZERVATÓRIUM ÉNEK ÉS ZENEKARA

karigazgató: Ugrin Gábor
vezényel: SZABÓ TIBOR
--------------------------------------------

Az Esz-dúr mise és a fiatalok

Schubert hatodik s egyben utolsó miséjét 1828-ban, 31 évesen, halála évében komponálta. Nicolaus Harnoncourt megjegyzése, hogy a szerz? ezt a m?vét is, mint annyi mást, minden felkérés, megbízás nélkül, személyes indíttatásból írta. ?Ez a zene nem valamiféle hitbuzgósági gyakorlat, hanem Schubert szenvedéssel teljes találkozása a halállal.?

A Kyrie ringatódzó, majdnem kering? ritmusú akkordjaival kezd?dik a m?, amely már a Christe szakaszban - még rövid távon - drámai építkezésbe vált át. A diadalmasan menetel? Glória ?fanfár szakasszal? kezd?dik, akkordtömbjeit rövid, a tétel során többször ismétl?d? imitáció követi. Figyelemre méltó, amint a heged?k eget ostromló futamai Schubert-i madrigalizmussal festik a szent szövegeket: ??in excelsis?, ??Laudamus Te?. A ?fanfár szakasz?-ok közötti betét valódi, nagylélegzet? drámai kép, a ?Domine Deus, Agnus Dei? Isten bárányának szenvedését festi. A viszonylag kis kísér? zenekar a nagy romantikus apparátusokat idéz? er?vel és építkezéssel jeleníti meg a szenvedéssel teli halál eljövetelét. A visszatér? ?fanfár szakasz? után következik a hatalmas ?Cum sancto spiritu? fúga barokk stíluselemekkel, de sajátosan Schubert-i harmónia-világgal.
A Credo ?Schubert dallal? indul, melyet ezúttal a kórus énekel. ?Schubert dalokat? hallunk kés?bb is, amelyeket néha a kórus, ám párszor a fúvósok, oboa, klarinét és fagott vagy cselló ad el?, ?szöveg nélkül?. Különleges az ?Et incarnatus?? tercett. Két tenor és egy szoprán szólista polifon kamarakoncertje e szakasz, amelyet kétszer szakít meg a ?Crucifixus? infernója. Schubert modulációinak és mere-dek hangnemváltásainak rendkívüli tárháza ez a rész. A Credo kezdeté-nek zenei anyaga tér vissza az ?Et resurrexit?-ben, majd az ?Et vitam venturi? fúga zárja a szinte vidám, boldog hangulatban, az elnyerhet? örök élet utáni reményteljes várakozásban fejezve be a monumentális tételt.
A hatalmas akkordtömbökben építkez? Sanctust és virtuóz, vidám Osanna fúgát bens?séges Benedictus követi a szólókvartett el?adásában ? a konvenciónak megfelel?en. A teljes m?vet lezáró Ag-nus Dei, melyet szerz?nk a Dona nobis pacemmel kombinál, a kompo-zíciós építkezés és a megnyer? dallam- és harmóniainvenció egészen különleges elegye. E tétel meghallgatásával válik igazán katartikussá az élmény, amelyet Schubert utolsó miséje nyújt hallgatóinak.

A mise különleges tárháza Schubert és a hagyományos polifon technikák küzdelmének. Érezhet? a szándék, hogy meg akar felelni a ?hivatalos? elvárásoknak. 1828-ban lehet?sége nyílt, hogy Händel életm?vét közvetlenül az összkiadásból tanulmányozza. Talán ennek hatására határozta el, hogy ellenpont tanulmányokba kezd. Kapcsolatba is lépett Simon Sechter udvari muzsikus, neves zeneelmélet tanárral, aki jóval kés?bb Brucknert is tanította, hogy ellenpontot ta-nuljon nála, ám tanulmányai hirtelen elhatalmasodó betegsége miatt már az els? óra után megszakadtak. Ha valaki az ellenpont tudomány ismérveit próbálja számon kérni a Gloria és Credo monumentális fúgáin, valószín?leg számos ?hibát? talál. Ezek a fúgák azonban sajátos zenei szerkesztési elveket követnek, jellegzetesen Schubert-i képz?dménnyé váltak. A harmóniai lelemény valóságos tobzódásának vagyunk lélegzetfo-gyott tanúi ezen egyszerre kontrapunktikus és akkordikus zenei monumentumokat hallgatva, amelyek valószín?leg csak többszöri meghallgatásra, még inkább elemzésre tárulnak ki az utókor megdöbbenten csodálkozó fiai el?tt.
A hangszerelés különlegessége a sötét színek uralma. A hagyományos szimfonikus zenekari hangszerek közül hiányoznak a fuvolák, csak ?nyelvsípok? ?oboák, klarinétok és fagottok szerepelnek a fafúvósok közül. Hangsúlyos és nagyon részletesen kidolgozott szerepe van viszont a három harsonának. Virtuóz játékukra a szerz? a gyors fúgákban is végig igényt tart. A zeneirodalom egyik legnehezebb harsonás feladata ennek a misének a hibátlan eljátszása.

A m? Schubert életében nem került el?adásra. 1865-ben, 37 évvel a m? megírása és a szerz? halála után mutatták be. Mi sem jellemz?bb jelent?ségére, mint hogy a mise zongorakivonatát maga Brahms készítette el a zenem?kiadás számára ? névtelenül.


A Bartók Konzervatórium fiataljai, valamennyien ?tizenévesek?, már többször is el?adták a m?vet, legutóbb 1998. november 6-án a Budavári Mátyás templomban, az iskola elhunyt tanáraira emlékezve. A m? sötét tónusa, személyes hangja a fiatal el?adókat különösen megragadta. Talán megérezték, hogy a 31 évesen elhunyt szerz? bens?séges dallamaival és drámai harmóniáival századok multán is fiatal emberként szól hozzájuk, mai fiatalokhoz. A m? beta-nulása és el?adása során megélt élmények csak meger?síthetik a fiatal magyar muzsikus generáció rendkívüli érzékenységét a zenetörténeti szép, jó és igaz iránt. Meger?sítheti az id?sebb generáció hitét is a következ? évezredben élhet? szebb, jobb és igazabb emberi életben, amely folyamatosan számít a emberiség zenei örökségének teljességére.

Szabó Tibor

A Bartók Béla Zenem?vészeti Szakközépiskola és Gimnázium (volt Állami Zenekonzerva-tórium) a legrégebbi, ma is m?köd? középfokú zeneoktatási intézmény Magyarországon. 1840-ben alapították zenekedvel? pesti polgárok. Alapításában maga Liszt Ferenc is részt vett, aki hangversenyeket adott az iskola javára, de küldött adományt Clara Wieck, Henry Vieuxtemps, és a kor sok neves muzsikusa.
Az iskolát 1867-t?l Nemzeti Zenedének hívták és ezen a néven a Liszt Ferenc Zeneakadémia megalapításáig az ország legmagasabb fokú zeneoktatási intézménye volt. Neve 1948-ban Állami Zenekon-zervatóriumra, majd 1952-ben Bartók Béla Zenem?vészeti Szakiskolára változott. Az iskola jeles zeneszerz?k és el?adóm?vészek sokaságát nevelte fel a magyar zenei fels?oktatás, a magyar és a nemzetközi zenei élet számára. Az iskola ma mint a Liszt Ferenc Zenem?vészeti F?iskola gyakorló iskolája, középiskolaként m?ködik. Növendékeinek életkora 12 és 19 év között van. Az iskola szimfonikus zenekara az egyik legjobb ifjúsági szimfonikus zenekar agyarországon. Rendszeresen koncertezik Budapest els? hangversenytermében, a Zeneakadémián, és vidéken is. Hangversenyeir?l sok hangfelvétel és televíziós felvétel készült, több CD-je is megjelent. A zenekar Európa számos országában is vendégszerepelt. Az iskola 160 tagú vegyeskarát Ugrin Gábor Liszt Díjas karnagy, az iskola országosan ismert, kiváló tanára irányítja. Az énekkar az iskola oratórium koncertjeinek rendszeres, magas színvonalú szerepl?je. A cappella m?sorokat is adnak Ugrin Gábor vezényeltével.
Szabó Tibor 1981 óta a Konzervatórium igazgatója, a Liszt Ferenc Zenem?vészeti F?iskola volt tanára, a zenekar vezet?je, a magyar zenei élet és zenepedagógia ismert egyénisége, számos sikeres bel- és külföldi zenekari és kórushangverseny, oratórium-est dirigense. Tanított, el?adásokat tartott és hangversenyezett az USA-ban, Németországban, Angliában, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Európa számos más országában. A hagyományos zenekari és oratórium-repertoár mellett különösen szívén viseli a kortárs ma-gyar zeneszerz?k új m?veinek bemutatását, el?adását. Farkas, Soproni, Sz?nyi, Kocsár, Durkó, Sári, Madarász, Vajda, Csemiczky, Tihanyi, Kovács Zoltán, Matyó Tamás m?veit mutatta be illetve vezényli.