CD info



Nincs kép! Mozart      

ÁR: 2.000 Ft
Zongoraversenyek
KV 414, 467
Baranyay László
Budapesti Vonósok
MZA-082


"Tegnap végre a postakocsi kézbesítője egy gondosan összeállított csomagocskát hozott: benne a hat vonósnégyes és három partitúra: mégpedig egy kvartett zongorára, hegedűre, brácsára és csellóra, és két új nagy zongoraverseny". A fenti idézet az ekkora már Salzburgba hazatért Leopold Mozart 1785. december 2-i leveléből való, címzettje Nannerl, Wolfgang húga, a levélben említett "két új nagy zongoraverseny" pedig a d-moll (KV 466) és a lemezen is hallható C-dúr (KV 467) versenymű, amelyeket Mozart ugyanaz év február-márciusában ? apja bécsi látogatása idején komponált. Mozart ekkortájt nem kedvtelésből írogatta egyre-másra a szebbnél hatásosabb zongoraversenyeket, hiszen friss családfenntartóként és szabadúszó muzsikusként a tanítás mellett (amelyet mindig is nyűgnek tekintett) legfontosabb bevételi forrásának azok az előfizetéses alapon látogatott hangversenyek számítottak, amelyek csúcspontjaiként ezek a nagyszabású versenyművek hangzottak el: természetesen a szerző szólójával, saját, helyben improvizált kadenciáival. Bár zeneszerzőként a császárvárosban Mozartnak keményen meg kellett küzdeni az elismertségért, zongoravirtuózként - kivételes hangszeres és improvizációs tudásának köszönhetően - vitathatatlanul egyeduralkodónak számított. Míg az idézetben is említett d-moll zongoraverseny az egyik legsötétebb hangú Mozart-versenymű, a C-dúr - amelyet Leopold egy levelében - rendkívüli nehézségűnek nevezett, és az A-dúr zongoraversenyről (KV 414) elsősorban a fülbemászóan dallamos, önfeledten játékos Mozart jut az eszünkbe. Elsősorban, de korántsem kizárólag: hiszen a KV 467 nyitótételének páratlanul sokrétű kidolgozási része (EN: development section) már a drámai, a két lassú tétel pedig a lírai Mozart egy-egy csodálatos megnyilvánulása. A versenyművek zárótételeinek virtuóz csillogása pedig egyszerre jelent komoly kihívást az előadók és maradandó élményt a hallgatók számára.

A BUDAPESTI VONÓSOK KAMARAZENEKAR
1977-ben alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatóiból. 1982-ben a zenekar elnyerte a Belgrádi Nemzetközi Kamarazenekari Verseny díját.
A zenekar a Zeneakadémia Nagytermében 1983 óta évente megrendezett koncertsorozata mellett a Vigadóban, az MTA Dísztermében és az ország egyéb jelentős koncerttermeiben is fellép.
1995-től minden évben megrendezik Fertőd-Eszterházán a Nemzetközi Haydn Fesztivál-t olyan neves hazai és külföldi művészek közreműködésével, mint pl. Jandó Jenő, Reinhold Friedrich, Perényi Miklós, Ágoston András, Irena Grafenauer, Lencsés Lajos, Drahos Béla, Nicolas Daniel, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, stb .
Koncertjeiket a világ számos rádió- és televízió társasága gyakran közvetíti egyenes adásban, illetve rögzíti azokat. Meghívásaik mellett több kiadó számára is készítenek lemezeket: Hungaroton, Nuova Era, Naxos, Laserlight, Capriccio. A Delta Music-kal exkluzív szerződés keretében több mint 40 CD felvételt rögzítettek. Lemezsorozatok is megjelentek előadásukban, többek között J. Chr. Bach összes szimfónia concertantéja világpremierként.
2001-ben a kamarazenekar megkapta Magyarország legrangosabb szakmai elismerését, a BARTÓK-PÁSZTORI Díjat. Az együttes 2002-ben hangversenysorozattal ünnepelte fennállásának 25. jubileumát a Zeneakadémián, míg a 2004. esztendő a fertődi, Nemzetközi Haydn Fesztivál 10. évfordulója volt.